Történelem - Nábrád Község Honlapja

Főmenü:

Történelem

Községünk

A Szamos mentén kétségtelenül a legrégibb települési réteghez tartozó község. Első említése idején. 1274-ben a faluról elnevezett birtokosának már harmadik nemzedékét említik, tehát a XIII. század elején már létezett; szláv eredetű személynévből alakult helynév.

A Nábrádinak nevezett középnemesi család birtoka volt, amelynek egyik tagja, János 1357 körül „Walach” lakosokat telepített birtokára. A család utolsó nőági tagja a XIX. század elején élt, és birtoka volt a faluban. Mint ilyen kisnemesi birtokot alkotó faluban, évszázadok során királyi adomány és öröklés címén más családok is birtokosok lettek. A XVI. században a szomszédos Fülpösi család bírta a felét; a XVI. század végén a Gyulaffy család, 1630-ban adomány címén Nyári István is birtokolta egy részét. 1657-ben az egyik birtokosa, Kálnási Pál részjószágát Vay Péternek adta zálogba, aki korábban már királyi adomány által is földesúr lett a faluban. A XIX. század elején már jellegzetesen kisnemesi birtok, 68 telkesgazdáján a Rhédey, a Móricz, a Nábrádi, a Szunyogh, a Füséri és Olchváry családok osztoztak, akik a jobbágyfelszabadulásig földesurak maradtak. 1850 táján 527 lakosa volt. A XIX. században még különálló puszta volt mellette Gyút, de ennek önálló település létére adatunk nincs. Borovszky (Sz.121.) szerint 1452-ben egy Nagyewren nevű és 1423-ban egy Gáth nevű dűlőnevet is említenek a mai határa területén. Ezek ma már eltűnt helynevek. Református temploma tégla, középkori eredetű; a XX. század elején a Bottka családnak volt itt kúriája.